Megleptés!!

Sziasztok Kedveseim!

Nem akartam tegnap elárulni, de kaptok tőlem egy kis ajándékot! Kaptok egy Novellát amiben Jill és Jasper karácsonyát olvashatjátok. Ez nem a blog hű így nincs köze  a blogban történéseihez vagy ami fog történni. Kellemes olvasást!

Boldog Karácsonyt!! 



A legszebb karácsonyi ajándék!
Jasperrel már két hónapja úgy élünk, mint a házasok. Alice és Reed is ideköltöztek, így Esme örömére bővítettük a házat. Végre együtt a család. Bármit megtettem volna azért, hogy így maradhasson, de tudtam, hogy nemsokára Alice el fog menni Reeddel. Mivel közeleg az átváltozásának kitűzött időpont. Nem akarták itt csinálni, mert nem voltak biztosak abban, hogy Reed nem bántana. Rengeteg edzés volt mögöttünk, de még nem éreztem magam felkészültnek így most én vettetem el a vámpírrá válást. Aminek Jasper nagyon örült, már minden megtörtént, aminek meg kellett történnie, nem esett bajom, csak az egyik kezem zúzódott meg. De Carlisle szakszerű ellátásának köszönhetően hamar meggyógyultam.

Alice-el pont vásárlási napot terveztünk. De a reggelem nem úgy indult, mint ahogy kellet volna, mikor belépett Alice fel akartam kelni az ágyból viszont megszédültem. Barátnőm odafutott hozzám és jéghideg kezei szinte sisteregtek a homlokomon.

- Jill! Minden rendben? Hisz te lázas vagy! - jegyezte meg.

- Nem… - ennyit bírtam kinyögni és már rohantam a fürdő felé. Kiadtam magamból a tegnapi vacsorámat. Nem tudom mi jött rám, vagy miért. De már rég visszakaptam emberi mivoltomat. Nem is emlékszem mikor érzetem késztetést arra, hogy vérrel táplálkozzak, de most nagyon kellene. Alice bejött utánam.

- Jill! Nem, ez nem történhet meg! - kiáltott majd kirohant a fürdőből egyenesen Carlisle szobájába. Majd visszatért a dokival.

- Jillien! Miért változott a szeme ismét vörösre?

- Nem tudom! De nem érzem jól magam!

- Mi a baja?

- Hányingerem van, szédülök, és rettentő vérszomjam van.

- Carlisle ez, hogy lehet? - izgult barátnőm miattam.

- Nem tudom! De keresek rá magyarázatot - mondta majd elviharzott.

- Jill, nem akartam megkérdezni, de fontos! Mikor voltatok együtt Jasperrel?

- Úgy 1 hete. Nem tudom pontosan. De miért?

- Mostanában van egy látomásom, egy babáról. Nem tudtam, hogy kié és mikor lesz. De lehet, hogy terhes vagy!

- Ismét babát várok?- kérdeztem tőle könnyes szemmel. Visszaemlékezve a borzalmas múltamra, ami nem is volt olyan régen.

- Hatalmas veszélyben vagy, a babáról nem is beszélve!

- Alice, meg akarom tartani!

- Ha megtartod, akkor te is vámpír leszel, óriási fájdalmaid lesznek. A baba meg fél vámpír lesz! Olyan, mint Nessie, nem akarlak lebeszélni, hisz azt adhatod Jazznek, amit tőlem sose kaphatott meg - mondta és lekísért a nappaliba.

Carlisle megvizsgált és kiderült, hogy igaza volt Alice-nek. A többiek éppen a karácsonyfát díszítették, ami gyönyörű lesz. Emmett pont Rose-t fényképezte le mikor egy ezüstszínű boával pózolt. Majd villant a vaku, és elcsípte mikor Jasper megcsókol, végre egy közös kép, már egy ideje együtt vagyunk, de kép még nem készült rólunk. Alice kikapva Emmett kezéből a gépet odafutott a számítógéphez és kinyomtatta, majd felrakta a falra a többiek mellé. Így családtagnak éreztem magam, hisz ott voltam, mint Jasper barátnője, és egyben gyermeke anyja. Hirtelen belenyilallt a hasamba mire Alice mellettem termett és felkísért. Jazz értetlenül állt, ahogy a többiek is. Carlisle is feljött és közölte, hogy vért kell, innom, mert a babának szűksége van rá. Ahogy megittam szemeim ismét zöldre váltottak így kiderült, hogy csak akkor vörös a szemem, ha a baba éhes.


Alice-el becsomagoltuk az ajándékokat. A lányok gyönyörű ruhákat kapnak, a fiúk meg cd-t és a kocsikhoz, motorokhoz alkatrészeket. Van egy meglepetés, amit még Alice sem tud. Ezt én adom a lányoknak. Minden lány beleértve Bellát és Nessie-t kap tőlem egy karkötőt, ami összetartozásunkat jelképezi. Következet Jasper ajándéka, beleraktam a kedvenc cd-jét és egy új inget, de Alice-el megbeszéltük, hogy az ingbe belecsomagoljuk a babacipőket. Mert annál szebb ajándékot nem is kaphatna, mint egy babát.

Eljött az este, mindenki boldog és most Alice fényképezget. Rose-al készült képünket is kirakta, majd egy csoportkép ahol a család minden tagja rajt van. Ezután jött az ajándékozás. Mindenki örült, még Emmett sem tett gúnyos megjegyzést a ruhákra. Mert mindig megjegyzi, hogy úgy se marad épségben. És eljött az én ajándékom, kezembe véve nagyon könnyűnek tűnt. Kibontottam, de ismét egy kisebb dobozt találtam, és megint, és megint ez így ment, míg egy apró díszdoboz került elő. Könnyes lettem, nem hittem a szememnek. Jasper egy jegygyűrűt vett nekem. Letérdelt és így szólt!

- Jillien Grant, hozzám jönnél feleségül?- könnyeim potyogtak és csak bólogatni bírtam, persze Alice ezt is megörökítette.

Jill jegygyürűje

Gyors puszi után odaadtam neki az én ajándékomat.
Szorgosan bontogatta, látszott rajta hogy csak az foglalkoztatja, hogy igent mondtam neki. Mikor meglátta a cd-t és az inget odahajolt hozzám, és lágy mégis szenvedélyes csókkal köszönte meg. Ekkor Emmett mondta, hogy mutassa meg neki az inget, legnagyobb meglepetésére kiestek a babacipők.

- Jill! - ennyit mondott majd felkapott és körbeforgatott. Csókolgatott ott ahol ért. Addig még Carlisle rá nem szólt.

- Fiam, jobb lenne, ha letennéd! Nem kéne megszédülnie, a baba így is kínozza - szólt rá apai szigorral.

- Rendben! - letetett, mindenki gratulált az esküvő és a baba miatt.

Odaadtam a karkötőket, aminek az lett az eredménye, hogy most is elkezdtem sírni, Esme és a többiek úgy festettek benne, mint valami topmodellek. Alice segített nekem is így már minden lányon volt egy egyen karkötő.

A lányok karkötői

Esme és Carlisle adták oda az ő ajándékukat, ami egy nyaklánc volt a Cullen címerrel. Most már végérvényesen is a család tagja vagyok. Mindenkin látszott, hogy örül. Mikor vége lett mindennek felmentünk a szobánkba.

Jill nyaklánca

- Kicsim, mikor tudtad meg?

- Tegnap reggel mikor elmentünk Alice-el vásárolni! De nem állt szándékomban elmondani. Azt akartam, hogy ez legyen a legszebb karácsonyi meglepetésed!

- Nekem te és a kicsi vagytok a legszebb ajándékaim!- mondta majd odahajolt a hasamhoz, simogatni kezdte és beszélt hozzá.

- De remélem, tudod, hogy át kell, változtatnotok!- mosolyogtam rá.

- Tudom, nem örülök neki, de ezt kell tennem, mert, szeretlek és babát vársz tőlem!

- Boldog karácsonyt kicsim – mondtam neki nevetve.

- Neked is – megcsókolt és egyszer csak elkiáltotta magát, hisz tudta mindenki hallja őt:
                
                        BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!